2012. április 13.

Harlekin (bohóc pogácsa)


Nagymama receptjei sorozatból.

Hozzávalók: 
Lapokhoz: 40 dkg liszt, 20 dkg vaj, 8 dkg cukor, 4 evőkanál tejföl, 2 tojás sárgája, csipet só, kiskanál sütőpor
összerakáshoz: eperíz
a tetejére: 3 tojás sárgája, 12,5 dkg porcukor, 1 tasak vaníliás cukor

A vajat elmorzsoljuk a lisztben, közepébe mélyedést csinálunk, beletesszük a tejfölt, a 2 tojás sárgáját, a cukrot, a sót, a sütőport és jól összedolgozzuk. 4 részre osztjuk és mindegyiket vékonyra kinyújtjuk. Külön- külön, a  tepsi hátán, 180 fokon 10-15 perc alatt kisütjük.
 A kihűlt lapokat eperízzel lekenjük és egymásra rakjuk .A 3 tojás sárgáját jól kikavarjuk a kétféle cukorral majd a sütemény tetejére kenjük. 10 percre meleg, nyitott sütőbe tesszük, hogy szikkadjon. Másnap szeleteljük.



    A recept  a Bonchidai születésű  Losonczi Istvánné , lánykori  nevén Sinai Zsófi  kézzel írott süteményes füzetéből van amit 1941 November 28-án kezdett el írni. Ezt a receptet valamikor az 1960 as években jegyezte bele.
    Zsófi néni , nagymamán szomszédságában lakott, nagyon  szeretett és  nagyon jól tudott sütni-főzni. Lánykorában zsidó családoknál főzött  Kolozsváron és Bukarestben. Amikor nagymamám meghalt és 14 évesen, a nyári vakációban elkezdtem főzni, mindig hozzá futottam át tanácsért és receptekért.Sok mindenre megtanított: süteményekre, eltevési fortélyokra , gazdálkodni az élelmiszerekkel, és  ami a legfőbb, átadta nekem a főzés szeretetét .Ezúton is köszönök neki mindent, sajna már csak itt:(
Nagy örömömre a füzetecskéje nemrég  hozzám került a leánya, Lenke néni  jóvoltából.



29 megjegyzés:

Éva írta...

Milyen érdekesek a süteményeknek az elnevezése? Nem is pogácsa!:) Nagyon guszta és finom lehet ezzel a lekvárral!

Barbi konyhája írta...

Milyen egyszerű és csodás sütemény! A tetején az a finom roppanós tojássárgás máz pedig fantasztikus, imádom úgy ahogy van!!! Én már maradok 70 kiló az biztos, vagy bezárom fél évre a blogom!! ;DD

Adél írta...

Valóban:) Ez egy régi recept és elgondolkodtam,miért is volt pogácsa szó nevében? ..lehetséges,hogy a kész süteményt pohárral kiszaggatták és nem szeletelték,így pogácsák lettek.Megvalósítható,hisz nagyon puha a sütemény, ami leesett,azt pedig elkapkodhatták a kis gyerekek:)
A színe pedig olyan bohócos, nem::))

Adél írta...

Barbi,ráéreztél mitől olyan finom ez a süti,mert egyszerű de tényleg nagyon finom. A tojásos máz pedig kimondottam azzá teszi,komolyan mondom,nem tudtam leállni vele,annyit ettem ,pedig nagyon édes:))

Blogzárásról nem is akarok hallani!!! :)

Gabriella írta...

El tudom képzelni mennyire örülhettél ennek a kis füzetecskének!! Nagyon szeretem olvasni a bejegyzéseid elején a régi emlékeiedet... A sütemény nagyon mutatós, és még milyen finom lehet - megértem, hogy nem bírtál leállni az evéssel. ;-)

Blogkonyha írta...

Ilyen megsárgult ósdi receptes füzetem nekem is van...Micsoda kincseket rejtenek! Nagyon guszta ez a süti! Érdekes, hogy pogácsa névre keresztelték...:o)

trollanyu írta...

Még sosem hallottam erről a sütiről. Gyönyörű lett, tökéletes szeletek:)A máz különösen tetszik. Csodás kincshez jutottál, mennyi emlék fűződhet hozzá, gondolom, hogy a féltve őrzött kincsed lesz:)

mandala írta...

Gyonyoru !

Inci írta...

Gyerekkorom kedvenc sütije, Romániában nem is volt vaj vajkrémes sütikhez!
De ezt soha nem felejtem, nagyon finom, esküvőkön mindig megsütötték.

Juci írta...

Aranybányára leltél Aleda!
Mindig könnyezem, ha előveszem a dédikém régi füzetét...
A süti szenzációs a maga egyszerűségével és nagyon mutatós.
Tényleg az a sárga glazúr, megér mindent!!!

Márti írta...

Nagy kincs van a birtokodban! a süti Isteni, viszem is, engedelmeddel!

Roza írta...

Csodás a sütemény, megható a történet.
Köszi:)

Csiperke írta...

Nagyon tetszik ez a süti! Egy ilyen kincsnek én is nagyon örülék!

Gerdi írta...

Kész kincs az a füzet!
Ugyanezen a néven nekem is van egy receptem, még Zilahról. A tészta szinte ugyanaz, a töltelék pedig annyiban más, hogy egy sor dió és egy sor vékonyra szelt rahát van a lekvár mellett. De így is mutatós és fincsi!

Adél írta...

Gabriella,nagyon örültem,nem is mertem remélni,hogy hozzám kerül s lám mégis:)

Adél írta...

Krisz,lehet régen kerekre szaggattál, s máris megállja a helyét a neve:)

Adél írta...

Igy van, féltve őrzött kincsem :)

Adél írta...

Köszi.

Adél írta...

Inci, örülök, hogy felelevenítettem benned régi ízeket:)

Adél írta...

Juci, a glazúrt én is nagyon szeretem,ezt majd felhasználom más sütikhez is.

Adél írta...

Márti, csak vidd nyugodtan.

Adél írta...

Róza, én köszi:)

Adél írta...

Csiperke :)

Adél írta...

Gerdi: nagyon leleményesek voltak itt Romániában régen az asszonyok.Abból ami volt,képesek voltak kész csodákat művelni:)

Vicuska írta...

Olyan szeretnivaló :)

mariadeco írta...

Jó kezekbe került a receptes füzet,igy a benne levő kincsek nem vesznek el , általad újjá élednek.Nagyon szép süti, a tetején a máz nagyon jól néz ki! A történet szerintem is megható ,és nagyon tetszik.

Névtelen írta...

Nagyon klassz süti. A pogácsa azonban nem mindig kerek. Jövevényszó és olasz közvetítéssel került hozzánk és a focaccia nevű kenyérfélétől ered, amely szegletes kenyérke, amelynek van töltött változata is.

Unknown írta...

Üdv! Nagyon mutatós és biztosan fincsi sütemény! Szeretném megsütni, és arra lennék kíváncsi, mekkora a tepsi amelyen sütötted? Előre is köszönöm a választ.

Adél írta...

Natália, 27x37 cm.es tepsin sütöttem.

Printfriendly

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...